Ma fantasztikus hír fogadott az iskola kapujában, Cs. ugyanis igazgatói dicséretet kapott azaz "Head Teacher Award"-ot.
Ezt a kitüntetést mindig az egész iskola előtt adják át és a neve bekerül a "Honour Book"-ba is. É. elmesélte, hogy amikor Cs. nevét kimondták és felment a színpadra, meghajolt és ez mindenkinek nagyon tetszett, mindenki nevetett (külön öröm, hogy Cs. ezt nem vette rossz néven, hanem mosolygott ő is).
Annyira örültünk a díjnak, hogy É. is jól megölelgette őt, majd utána hitetlenkedve kiabálta: - Anya, Cs. megölelt engem! Anyaaa, Cs. megölelt tényleg! Tééééényleg, láttad!?
Ugyanis a fiatalember általában eltűri az ölelést, de befeszít, majd szalad is tova, de itt most nagy ölelgetés volt kéremszépen, még fotózni is tudtam gyorsan.
Ilyenkor úgy érzem, hogy a suliból hátralévő kb. egy hónapot már fél lábon állva is kibírjuk.
