Autizmusmesék

Hát nálunk így megyen ez. Harcolok a csúnyácska, sötétre sült mézeskaláccsal, a kibogózhatatlan izzófűzérrel és közben a gyerekek nevetve rohangálnak körülöttem. A képen éppen KisCsücsök próbál nem a fejemre lépni... Szerencse, hogy szabadságot kaptam, meg apjuk is és még nagybátyjuk is itt van ezeknek a gyerekeknek, mert ha rajtam múlna ma este csak halrudacska lenne rizzsel. Rengeteg mesélnivalóm van, ugyanis sokat dolgozom, naponta 11-12 órát vagyok távol, ami nagyon megviselte Cs.-t de szép lassan haladunk. Majd ha lesz szusszanásnyi időm meg is írom. Addig is csodálatos ünnepeket kívánok nektek és sok sok nevetést!!!