Autizmusmesék

Régen jártam erre, tudom. Azt kell mondjam most nagyon napfényesnek tetszik itt minden. Talán amiatt, mert végre dolgozom újra, jön a tavasz is és kezdenek a dolguk a helyükre kerülni az életemben. Vannak dolgok amikről még nem beszélhetek, pedig nagyon kikívánkozik és olyanok is…

Van egy lista, hogy mit ne mondj autista gyerekek szüleinek. Többen feltettétek azóta a kérdést, hogy akkor mit lehet mondani, hogyan lehet segíteni, ennek jártam utána az elmúlt hónapban. Megkérdeztem szülőket, bújtam különféle honlapokat és íme, kész a lista első tíz…

A mai mese kissé rendhagyó lesz, mert nem én írtam. Cs. hét és fél éves nővére írta kis levelekben, a naplójában, illetve mondta tollba az elmúlt fél évben. Az ő engedélyével teszek most közzé részleteket ezekből, mert szerinte ez segíthet olyan gyerekeknek, akiknek szintén…

Csendben vagyunk. A GPS szerint összesen negyven perc az út, és a negyven percből öt éppen elég volt arra, hogy elmondjam, ami a szívemet nyomja. Tudtad úgyis, szavak nélkül is, de olyan jó végre kimondani. Egy másodpercre idefordulsz és rám mosolyogsz. Ez jó, ez mindig jó.…

Komolyan mondom, soha nem értettem, miért van az a hülye fixációjuk, hogy negyedóránként megkérdezik beszélgetés közben, hogy én hogyan érzem magam.  Azt hittem, ez vagy valami járvány maguknál, vagy csak unatkoznak. Azután megkaptam a levelet, tudja, amiben a diagnózis van, és…