Elolvastam ezt a cikket és nagyon elgondolkodtatott.

Nézem a gyereket ahogy békésen legózik az iskolai egyenruhában és eszembejut, hogy ma délután Mr T. milyen lelkendezve jött oda hozzám, hogy milyen ügyes volt Cs. az iskolában.

Amikor mentünk kifelé a többi gyerek szaladgált körülöttünk, nevetgéltek, odaköszöntek Cs-nak, ő meg lelkesen beszélt megszakítás nélkül a Portal2 játékról. Szaktekintélynek, "cool"-nak számít LEGO, Portal és robotok tekintetében, ezt már tudom a nővérétől.

Persze nem zökkenőmentes az iskolábajárás, néha nagyon fárasztó neki, túl sok az inger, oda kell figyelnie huzamosabban egy dologra, plusz vannak akik bántják, csúfolják (de már tudja, hogy emiatt egy felnőttnek kell rögtön szólnia), meg vannak nagyon rossz napjai ami mindenkinek megterhelő.

De ott van mellette Mr. T., meg a tündéri osztályfőnök és a társai akik szeretik és akiktől szintén tanulhat egy csomó mindent.

Az az érzésem, hogy egy speciális iskolában hiába kapna személyre szabott fejlesztést az olyan lenne mintha egy extra burokban élne. Az ő esetében az integrált oktatás sokkal többet segít, felkészíti őt olyan dolgokra amikre mi itthon nem tudjuk, javítja a szociális képességeit a közösségben és persze mindeközben ő is átad egy csomó mindent a többieknek a saját tudásából.

Nem mindenki tudja fejből ugyebár, hogy kik szinkronizálták Wheatley-t és nem mindenkinek a tanítónénijét fogadják azzal otthon, hogy: "Na, ma mit csinált Cs. a suliban?" merthogy mindig lelkendezve mesél nekik róla.

Most pl. ideállt mellém és elmondta, hogy a GLaDOS-nak hogy írják a nevét. Csak úgy spontán...

Minden szülőnek az a vágya, hogy a gyereke boldog, kiegyensúlyozott felnőtt legyen. Az asperger szindrómás vagy magasan funkcionáló autisták sokan küzdenek depresszióval fiatal felnőttként, sokszor azért, mert nem tudják megfelelően kezelni a szociális helyzeteket.*

Ha gyerekkorban, segítő támogatás mellett részt vesznek a közösség életében, akkor lényegesen csökkenteni lehet a mentálhigiénés problémák előfordulását.

Magyarországon kiemelkedő a gyógytestnevelő tanárok, a gyógypedagógusok tevékenysége, ráadásul sokat is képeznek belőlük, különböző terápiák állnak a gyerekek segítségére és mégsincs integrált oktatás.
Nem politizálni, nem dicsekedni akarok, csak megmutatni, hogy máshogy is lehet.

*Forrás: http://www.autism.org.uk/working-with/health/mental-health-and-asperger-syndrome.aspx