Autizmusmesék

Csendben vagyunk. A GPS szerint összesen negyven perc az út, és a negyven percből öt éppen elég volt arra, hogy elmondjam, ami a szívemet nyomja. Tudtad úgyis, szavak nélkül is, de olyan jó végre kimondani. Egy másodpercre idefordulsz és rám mosolyogsz. Ez jó, ez mindig jó.…

Olyan kicsi volt, amikor közösségbe került. De mindenki azt mondta, hogy jót tesz majd neki. Hogy szinte muszáj, mert majd gyorsan felszedi az angolt. Alig volt kétéves. Hogy ez nem korai? Hát mi annak éreztük. Tudja, É. olyan nagyon szociális, már egészen kicsinek is az volt, alig…

Újra itt vagyok. Remélem, azért annyira nem hiányoztam. Nem kell a zsepisdoboz. Ma biztosan nem, köszönöm. Szerettem volna az iskoláról beszélni, a közösségről, mert a múltkor kérdezte. De nem áll össze a fejemben a kép, mert állandóan ezen a félelem-dolgon kattogok. Nem én…

Ugye, van gyereke? Emlékszik, milyen érzés volt, amikor először próbált a kicsi egyedül járni? Arra a pillanatra gondolok, amikor elengedi a széket és egyedül elindul, mi meg remegve figyeljük a szőnyeg szélén, hogy na, vajon elesik, nem esik? Fel tudja idézni azt a reszketést, az…

Tudja, valamikor régebben – amikor a gyerekek még kicsik voltak - a barátnőim mindig nevetgéltek rajtam, hogy túlélőfelszerelést hordok a hátizsákomban. Tényleg mindig hatalmas pakkal mentem mindenhova, amiben volt váltóruha, pelenka, bicska, alma, víz és minden más. Kicsit…

Komolyan mondom, soha nem értettem, miért van az a hülye fixációjuk, hogy negyedóránként megkérdezik beszélgetés közben, hogy én hogyan érzem magam.  Azt hittem, ez vagy valami járvány maguknál, vagy csak unatkoznak. Azután megkaptam a levelet, tudja, amiben a diagnózis van, és…

Rendben, elmesélem, mi foglalkoztat  mostanában. Vegyük a tegnapi esetet. Ülök a játszótéren, a nap gyönyörűen süt, kellemes szél fújdogál, tényleg minden tökéletes, amikor meghallom: „Az öcséd olyan nagyon idegesítő! Szólj már rá!” Még jó, hogy kellemesen be…

Nyomja a fenekemet ez a szék, nem meglepő, hiszen egész kisgyerekekre van méretezve. A helyzet amúgy is elég kényelmetlen, a hülye szék nélkül is az. Kéremszépen, én inkább törökülésben ülnék a földön… Kérem, nem lehetne kicsit lassabban? Az angolom igencsak elromlik,…

...akkor már minden nap számítottam rá. Olyan tizenegy és fél tizenkettő között volt várható a hívás. Rápillantottam a számra és láttam, hogy helyi, már fel se kellett volna vennem, elég lett volna elindulni. Kedves női hang a vonal másik végén: - Mrs. X.? Mrs. B. a kisfia…

Ezeket a meséket 2011 áprilisában kezdtem el írni, amikor megkaptuk a kisebbik gyerek autizmus diagnózisát, ezért lesz majd mindig dátum az írások alatt, ami az eredeti megjelenés dátumát jelzi.  Eredetileg a nőStények.com adott nekik otthont, illetve szerepeltek az írásaim a…