Állandó oldalak

Facebook

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

2013.05.06. 10:43 sEm

Fejlesztés és fejlődés

„Ellenkező kar-láb lendítése térdelőtámaszban” - a legnehezebb gyakorlat következik. A gyerek négykézláb, próbálja a bal lábát hátranyújtani, a jobb kezét meg előre. Egy helyben már majdnem megy neki. Ica néni bátorítja: - Nagyon ügyes vagy, Cs.! Most próbáld meg, hogy elindulsz.

Cs. küzd, a láb hátralendül behajlítva, a kéz nyújtva előre, és lassan halad. Ez már siker. Még három van hátra a szekrényig.

A földön ülve jegyzetelek, muszáj a papír mögé bújnom, mert néha egyszerűen elönti a könny a szemem. Most értünk el oda, hogy öt év küzdelem után megelégeltem az angol egészségügyi rendszer töketlenkedéseit, és ismét a szívemre hallgatva, itthon, Magyarországon kutattam szaksegítség után.

Emlékszem, hogy tavaly, amikor végre több hónap várakozás után eljutottunk az angol fizikoterapeutához, milyen fejmosást kaptam tőle a nyári magyarországi kezelések miatt.

Ugyanis a diagnózis, amit kaptunk, nemcsak az autizmust tartalmazta, hanem az ízületi hipermobilitást és a koordinációs nehézségeket is, így azt gondoltam, hogy akkor szépen ezzel a papírral elmegyünk a helyi rendelőbe, és kapunk beutalót fizikoterápiára, gyógytornára és így tovább. Na meg ahogy azt Móriczka elképzeli, mi?

Ez nem ment ilyen egyszerűen, ugyanis az áprilisi diagnózis után, az év vége felé kaptunk időpontot fizikoterápiára, de ortopédiára nem.

Így a nyári nyaralás alatt egyszerűen elvittem Cs.-t a régi magyarországi gyermekorvosunkhoz – akihez még én is jártam  -, és ő azonnal adott beutalót ortopédiára. Az ortopéd doktornő nagyon meg volt rökönyödve azon, hogy ezeket a láb- és egyéb problémákat még nem kezelték, pedig egyértelműen látszott, hogy speciális cipőket kell kapnia és kell gyógytorna is.

A cipők hosszabb idő alatt készültek el, de amikor megérkeztek, szinte azonnal látható volt a pozitív változás a gyerek járásán.

Na és itt jött az angol fizikoterápiás hölgy, akitől alapos fejmosást kaptam: - Kérem, döntse el, melyik országban akarja kezeltetni a gyereket. Mert ha máshol, akkor én minek kezeljem?

Köpni-nyelni nem tudtam. Megijesztett.

Kinyögtem, hogy erősítő gyakorlatokat szeretnék kérni tőle, hogy javuljon a koordináció, a lúdtalp és így tovább. Azt vetette oda, hogy tanítsam meg bringázni és úszni a gyereket, abban meg ne reménykedjünk, hogy valaha focista vagy hosszútávfutó lesz belőle.  Na meg különben is, itt ingyen kaphatná a cipőket, ha itt csináltatjuk.
Elsündörögtem a jótanáccsal.

Mivel idén kezdte Cs. széthordani a kiscipőket, így kértem újra időpontot Angliában. Ugyanaz a hölgy fogadott minket, de mondta, hogy nem tud kiírni cipőket, elküld egy lábászhoz. Paff neki...

Csodák csodájára hamar bekerültünk egy lemondott időpontra, és nem kellett hat hónapot várni. A fiatalember, aki fogadott minket, azt mondta, hogy nem ír ki gyógycipőt. Talán kap talpbetétet a gyerek. Megzavarodtam. Gyógytorna? Lehet javítani? Erre nem tudott válaszolni, csak annyit: vigyük úszni.

Elkeseredtem, de ekkor jött a segítség. Barátnőm, Amy, aki autista gyerekekkel dolgozott, segített nekünk találni egy tüneményes gyógytestnevelőt - természetesen Magyarországon -, így megszerveztem a hazautat, és most itt vagyunk és itt van Ica néni is, mint valami mentőangyal. Türelmes és kedves, én meg szorgalmasan jegyzetelem a gyakorlatokat.

laminálás5

- És te mi leszel, ha felnősz? - kérdezi Cs. Ica nénit, aki erre elmeséli, hogy hát ő már felnőtt bizony, és neki ez a foglalkozása, hogy gyerekeket tornáztat és segít nekik.

Cs. már nagyon fárad. Szeretne menni, nem itt lenni, folyamatosan a cicáról beszél, aki a kanapé sarkában próbál ejtőzni. De Ica néninek nagyon jó trükkjei vannak erre is, ugyanis a végére hagyta a „kedvenc gyakorlatot”, a papírtépést.

Behozok hát egy régi áruházi akciós újságot.

- Na, gyere Cs., most tépd szét a lábaddal. Tíz darab kell belőle, tudod?

A gyerek habozik, lehuppan a földre, lapozgatni kezd.

- Azért kicsit nézegethetem is?

Nem voltam elég körültekintő, egy robotos hátizsák képe díszeleg a címlapon.  De Ica néni gyorsan eltereli a figyelmét, így folytatódhat az óra, én meg tovább jegyzetelek, próbálgatom, tanulom a gyakorlatokat, mert amikor visszamegyünk Angliába, akkor nem lesz ilyen angyali segítségem a tornáztatáshoz.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://autizmusmesek.blog.hu/api/trackback/id/tr125144737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása