Ígértem mesét még augusztusban,de valahogy nem akar homlokoncsókolni az a fránya múzsa, hogy újra valami igazán jót, valami igazán Autizmusmeséset írjak nektek. Tele van a gépem posztkezdeményekkel, nyafogósokkal, vagy örömködősekkel, de nem vagyok elégedett velük. Ha még a régi Olympiámmal gépelnék és nem az "Nagy öregen" ahogy a régi laptopunkat hívom, akkor a szemétkosár lenne tele az összegyűrt papírjaimmal. Most, hogy az egyetem is elkezdődött és dolgozom is mellette, még lassabban haladok az iskolakezdős mese "monitorravetésével", szóval még egy kis türelmet kérek.
Ahogy láthatjátok a képen, voltunk Magyarországon, elmentünk a vásárba is (félpénzzel), ahol vett a fiatalember magának kakast is, meg galambot is és harkályt is. Voltunk Szimplakert Termelői Piacon ahol meg a MOZAIK Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért lelkes kis csapata etetett meg bennünket. Minden kedves olvasómnak szép hétvégét kívánok!